|
- Anya,
ugye, én még kicsi vagyok?
Olyan leszek majd, mint a nagyok?
Sok idö telik még el addig?
Meddig foglak butuskán faggatni?
Mondd, minden gyerek ennyit kérdez?
S te mindent tudsz, és mindent értesz?
Tudod, hol kel a napocska?
Láttad, milyen a takarója?
Mért pöttyös a katica háta?
Kell neki az összes kis lába?
És..., és anya..., figyelj csak!
Az eszkimónak is van frigója?
Tudod, ki sózta el a tengert?
A tüz engem is megégethet?
Hol van a vége a világnak?
Mért van szirma a virágnak?
Figyelj, hé, még nem fejeztem be!...
...Mért olyan késön jön az este?
Képzeld, a szomszéd néni süket!
Minek neki akkor a füle?
Hol gyülekeznek a kisbabák?
Ők választhatják az anyukát?
Örülsz, hogy nekem te kellettél?
Jaj, nagyon, de nagyon tetszettél!
... Jó, csak még azt nem értem, anya,
mért gonosz a vasorrú banya?
Ki oltja le este a Napot?...
...Mégsem tudnak mindent a nagyok?
Az a csúnya bácsi a tévében
mért vágta a másikat képen?
Hozzánk nem jönnek a repülök,
amikröl valaki mindenkit lelö?
Láttam tegnap a Híradóban...
...a bácsik, nénik mind elbújtak.
Ugye, ez mese a felnötteknek?...
...Nekem az E.T. jobban tetszett...
Anyukám, UFO-t láttál-e már?
...De hát már megint nem figyelsz rám!
Hogy... hogy mit csinálsz? Gondolkozol?
Aki így tesz, az nagyon okos?
Tanítsd meg, hogy szokták csinálni?!
Kell ehhez a körmödet rágni?
Azt mondod, kár, hogy felnöttél már?
Ezt nem értem! -
megmagyaráznád?
- Tudod, amíg én is gyerek voltam,
a világ titkait faggattam.
Aztán, ahogy nagyobb lettem,
minden kérdésre megfeleltem.
S most, felnöttként kell azt szégyellnem,
hogy nem tudok már... kérdezni sem. |