KONYVEK

A regény cselekménye 1938-1939-ben játszódik, a második világháború baljósan ellentmondásos légkörében. Az emigránsok áradata Párizs felé indul. Ravic doktor német koncentrációs táborból szökött át. A menekülő orvos sorsában, viszontagságaiban találkozhat az olvasó a fény és árnyék, szerelem és prostitució, becsület és aljasság, igaz emberség és ocsmány besúgás minden válfajával. Remarque regénye jó értelemben vett bestseller, a könyvét cselekményesség, életszerű párbeszédek jellemzik, túlfűtött erotikája és itt-ott hatásvadászó izgalomkeresése ellenére ezt azzal éri el, hogy minden sorából kiérzik a kisemberek iránti őszínte rokonszenv, s az elnyomók elleni gyűlölet. Remarguie legjobb regényeit következetes antimilitarista és antifasiszta állásfoglalás, cselekményesség, életszerű párbeszédek és figurák jellemzik, későbbi művei (Az égnek nincsenek kegyeltjei; Lisszaboni éj; Árnyékok a paradicsomban stb.) azonban nem haladják meg a szórakoztató irodalom színvonalát. (Legeza Ilona)
A történet a húszas évek végén játszódik, már érezni a világválság szelét. A három bajtárs a háborúból tér vissza, közösen autójavító műhelyt nyitnak. Robert Lohkamp éppen harmincadik születésnapját üli és számbaveszi életét: 1922-ben pályamunkás, később gumigyári reklámfőnök, majd bárzongorista. Otto Köster volt századparancsnok, pilóta, gépkocsiversenyző, végül az autójavító megalapítója és tulajdonosa. A harmadik bajtárs a politikailag legaktívabb Gottfried Lenz, aki néhány esztendei dél-amerikai kóborlásából tért haza. Üzletük nehezen virágzik: feltűnik a konkurencia, a kíméletlen verseny. A főhős Zalewskiné penziójában lakik, csupa lecsúszott egzisztencia között. Kétes közönség képezi itt a szürke vegetációt, ahová Robert szerelme, Patrice Hollman személyisége hoz csak tiszta sugárzást. Azonban a lány tüdőbajban megbetegszik. A jóbarátok összefognak: eszeveszett hajsza kezdödik a kezeléshez szükséges pénz előteremtésére... Az író a háborútól megcsömörlött, kiégett generáció útkeresését ábrázolja érzelmes tónusokkal. Bemutatja, hogy a munkanélküliség rémétől fenyegetett kisemberek "békebeli" világa reménytelen, az ügyeskedő kisvállalkozók tönkremennek, s hogy háttérben már ott van az egyre agresszívabb fasizmus. Az író e műve halványabb, mint a nagysikerű alkotásai, becsületes szándéka, humanista állásfoglalása azonban nyilvánvaló és értékes. (Legeza Ilona)
A kaliforniai Soledad közelében furcsa párt tesz le az autóbusz: George alacsony és fürge észjárású, társa, Lennie lomha, nehézfejű óriás. Egy közeli tanyára tartanak, munkát keresnek. Bár a tanya lakói és munkásai korántsem barátságosak, nincs más választásuk: itt kell maradniuk, ha meg akarják valósítani közös álmukat, hogy vegyenek egy saját tanyát, ahol majd önállóan gazdálkodhatnak. Lennie-t ártatlan együgyűsége folyton bajba sodorja, és George-nak igencsak észnél kell lennie, ha mindkettőjüket meg akarja óvni a következményektől. Barátságuk ritka kincs az őket körülvevő sivár, brutális világban, amely könyörtelenül megsemmisülésre ítél mindent, ami emberi. A szikár, minden sallangtól mentes, sodró erejű kisregény a nagy gazdasági világválság idején két vándormunkás tragikusan felemelő történetén keresztül mutatja be a modern társadalom elidegenedésének, az emberi kapcsolatok kiüresedésének pusztító hatását. Mondanivalója a mai napig sem veszítette el érvényét. (www.libri.hu)
"A jó öregkor nem más, mint tisztességes szerződés a magánnyal." - fogalmazta meg Aureliano Buendia ezredes egy hajnalon. Még ha csak az öregkoré!...de a regényt végig a magányosság atmoszférája lengi körül. Magányosak a szereplők, akárhányan is veszik körül őket, magányos az író, és ebben a magányérzésben merül alá az olvasó is. Macondo, a mitikus városka, ahol a kezdet egyben a vég is, a tisztaság forrása a bűn, az álom egyben a valóság, fájdalmasan tragikus a maga komikumaival. Olvasásakor úgy érezhetjük, hogy a Biblia és egy, a világ legszebb meséit összefoglaló mesekönyv ötvözetét tartanánk a kezünkben. A mesterkélt, oksokodó-fontoskodó művészet korában Marquez varázslatos mítoszteremtő erővel megírt könyve méltán nevezhető századunk egyik legnagyobb regényének. És, ha már Aureliano Buendia szavaival kezdtem ezt a kis ajánlót, a befejezéshez is hadd idézzem őt: "De amikor ismét magára maradt Macondo utolsó hajnalán, széttárta a karját a tér közepén, és egész lelkével elkiáltotta magát, hogy mindenki meghallja: - A kurva anyját minden jó barátnak!"
Születésétől korai haláláig kíséri hősnőjét a szerző. Ditte egyénien szép, okos, vonzó, akraterős lényéből sugárzik a szeretet, de környező világa nem ismeri fel értékét. Igaz szerelemre vágyik, de csak suta, kínos kalandok jutnak neki. Mikor igaz szerelemre talál, szakítania kell, és csak akkor ébred annak a férfinak az értékére, aki élete végéig kíséri, amikor már késő. Túláradó szeretete gyerekekre, tehetetlen öregekre, féleszű korhelyekre árad, és mint a gyertya világa, mindent felderít, ami fénykörébe jut. Ditte nem romlik el abban a züllött környezetben sem, amelyben megfeneklik az élete, de kilobban, elsorvad, mielőtt még kivirult volna. Minden nyomorúság és kísértés közt is hű marad eszményeihez, nem bukik el, de megsemmisül. Különös kettősség van ebben a tragédiában. Egyik vonalán hősét eltiporja a társadalmi rend, mellyel pedig nem szegül szembe, másik vonalán szeretetének viszonzatlan, megcsúfolt sugarai viszaverődnek rá, és megérlelik benne a tudatot, hogy neki ugyan szeretnie, másokért szenvednie, életét áldoznia kell, de mindez értelmetlen és hiábavaló. Nem volt, nem lehetett más kiútja, a magához hasonló hajótöröttek közt állapodott meg, ahol feláldozva magát mások nyomorúságában, felőrlődött. Élete azt a tételt igazolja, hogy akik csalatkoznak, azok vagy embertelenül gonoszokká, vagy emberfelettien jókká válnak.
Békés András fordította Leon Uris egyik legszebb könyvét, az Exodus-t. Az Exodus Mózes öt könyve közül a második. Azt beszéli el, hogyan vonult ki a zsidóság az egyiptomi szolgaságból az ígéret földjére. Azt meséli el, hogyan tér vissza immár másodszor ősi földjére egy nép két évezredes vándorlás után. Az Exodus hiteles történelem. Egy ír katolikus írta, mert örömmel nézte az angol gyarmattartók vereségét, akik a brit birodalom érdekeit védve próbálták visszatartani a Palesztínába özönlő zsidó menekülteket. Ebben a regényben benne van szinte minden probléma, amellyel szembe kell néznie a mai Izrael államnak és mindenkinek, aki ilyen vagy olyan módon érdekelt a zsidóság fennmaradásának kérdésében. Az ősi földre érkezőket homogén arab lakosság fogadja, amely ellenséges a bevándorlókkal szemben. Az érkezőknek pedig rá kell döbbenniük, hogy az egységes zsidóságról alkotott képük csupán ábránd, és magukkal hozott hagyományaiktól olykor erőszakkal is elszakadva kell megteremteniük az új közösséget, a zsidó nemzetet. Mindezt a világpolitika naponta átrendeződő erő-és érdekviszonyai között. Az Exodus túlfűtött szenvedélyek és érzelmek könyve. Szerelem, gyűlölet, félelem, bosszú, jóság és igazság eleven példái állnak össze benne egy hatalmas egységgé.

Jóska lehetne a szomszédunk, a postásunk, a sarki fûszeres, vagy az a megátalkodott kölök, aki vasárnap délután, a szieszta óráiban bömbölteti a "tuc-tuc"-cal fûszerezett heavy metált. De Jóska sem nem postás, sem nem a szomszédunk: Jóska - fogalom! Regénycímként kezdte pályafutását egy irodalmi portálon, a Regénytáron, ám az oldalt látogatók jóvoltából regényhõssé nõtte ki magát. Ez a kissé egyagyú, de tetõtõl talpig jóindulatba csomagolt emberke és hasonlóképp mafla társai elszántan készülnek a világnak az õ megváltására a III. világháború kitörésének idején, a kínai hadsereg zokniárusnak álcázott hadfiaival szemben. Gyanútlanul csöppen az események sûrûjébe a hányatott gyerekkorú Fürtös Jóska, ám naivitással párosuló bambasága az égiek szivét is meglágyítja. Hősünket fokról-fokra rugdalják mind magasabbra a körülmények az uborkafának támasztott szamárlétrán. S hogy mit keres a történetben Fidel és Raul Castro, mekkora és mifene jelentősége van Kádár zoknijának, ...és hogy egyáltalán mi a sistergős ménkű az a nyekerice, az csak azok számára derül ki, akik elolvassák a többek közreműködésével elkezdett, végül az olvasók szavazásának köszönhetően az összeszokott írópáros - Majoros Sándor-Kerékgyártó György - által gatyába rázott Jóskát. Kellékek az olvasáshoz: egy pofa sör (vájtabb ízlelőbimbókkal rendelkezők jófajta borral helyettesíthetik), pár papírzsepi, fejlett rekeszizmok (aki nem gyúrt az olvasásra, másnap szuszogni se merjen!), és legalább minimális affinitás a humorra. A napjaink hangulatát a rendszerváltás előtti "fíling"-gel optimális arányban vegyített kisregény megteremtette korunk szegénylegényét, aki tűzön-vizen át csetlik-botlik a Sors által elébe terített úton, hogy a népmeséktől megszokott happy end-del kattanjon a lakat a végére.... A regény illusztrációit, a hozzá olvasható regényrészleteket Rya által PPS-be öntve kedvcsinálónak szántam. Jó szórakozást kívánok!

ITT LÁTHATÓ ÉS OLVASHATÓ PPS-EN FÜRTÖS JÓSKA ÉS TÁRSAI KIVONATOLT TÖRTÉNETE

....SZÍVEM CSÜCSKEI....